Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Newman–Szunyogh: Nagypéntek. Elmélkedések és imádságok
Ez a mű a XIX. század egyik legnagyobb szellemének, nagy konvertitájának
nagypéntekre írt elmélkedéseit és imádságait tartalmazza. Az előbbiben
megcsodálhatjuk tudását, mely a Szentírásban és az apostoli atyák meg
szentatyák írásaiban találja gyökerét. Az utóbbiban pedig szíve melege
tárul elénk, és nem tudjuk, mi teszi vonzóbbá: nagy tudása-e vagy
imádságos lelke.
Bizonyos, hogy bár a modern idők harcos főpapja volt, lelki élete a
legteljesebb rokonságot mutatja az első 12–14 század imádkozóival. Csak
ezt a kettős ritmust figyeljük meg, amely oly rokon az ősi meditációval,
ahogy azt például a tiszta szellemű szentbenedeki aszkézis is megőrizte.
Az egyik ütem: rövid elmerülés ésszel az igazságban (consideratio), a
másik: szívszárnyaló felemelkedés az áhítat világába (oratio).
A könyv két részből áll:
Első rész: Tizenkét elmélkedés és könyörgés
1. Jézus, Isten Báránya
2. Jézus, Dávid fia
3. Jézus, a kegyelem Ura
4. Jézus, hitünk kezdete és befejezője
5. Jézus, a seregek Ura
6. Jézus, az Egyszülött Fiú
7. Jézus, az örök Király
8. Jézus az új teremtés kezdete
9. Jézus a lelkek szeretője
10. Jézus a mi vezetőnk és oltalmazónk
11. Jézus, Szűz Máriának fia
12. Jézus a mi mindennapi áldozatunk
Második rész: Különböző imádságok
Imádság a szenvedő Megváltóhoz
Imádság Jézus Krisztus szentseges Szívéhez
Imádság az elköltözött krisztusi hívőkért
Litánia Jézus szenvedéséről
Bűnbánati litánia
Rövid elmélkedések a szent keresztútról
Litánia Szűz Mária hét fájdalmáról
A feltámadás litániája