A betegség rossz, mert szenvedést okoz, meggyötör és kínoz …
… mert megaláz és tehetetlenül ágyhoz szögez,
… semmittevésre, gyötrő unalmas egyformaságra kárhoztat.
… mert az elmúlás és a halál sötét árnyékával ijeszt.
A betegség szörnyű, ha csak értelmetlen szenvedést,
szerencsétlen véletlent, ostoba sorscsapást látunk benne. A hit nélküli
ember nem tud mit kezdeni vele. Számára a betegség értelmetlen gyötrelem,
pokoli kín.
A betegség jó, mert összetöri bennünk a gőgöt és a szívtelenséget…
…megtanít mások bajának megértésére és lecsiszolja rólunk az
önzést, türelmetlenséget, — ha mi is úgy akarjuk…
… mert alkalmat ad a tisztulásra, vétkeink levezeklésére…
A földi szenvedés végetér — a pokol örök!
…jó, mert a türelemmel és szeretetből elviselt szenvedés adósunkká
teszi az igazságos Istent…
… mert élénken megérezteti velünk, hogy minden elmúlik, nincs a
földön maradandó otthonunk, sem állandó boldogságunk, hanem másutt kell
azt keresnünk …
… mert a szenvedő Krisztushoz viszi közel szívünket. Megértjük, mit
tett értünk szeretetből az Isten!
A betegségben a szenvedő Krisztussal együtt vezekelünk a magunk és
mások bűneiért. Sokat kiimádkozhatunk így türelmes kereszthordozásunkkal
önmagunknak és másoknak! A hívő betegágya ezer áldott kegyelem forrása.
Aki Krisztussal együtt járt a keresztúton, vele lesz együtt a
boldogságban és dicsőségben is mindörökké!
A betegség áldott, ha hittel és Jézusunk iránti szeretetből
megadással viseljük keresztjét!